| Törvényi hivatkozás |
Változás jellege |
Változás rövid ismertetése |
Törvényi szövegrészlet |
| 2.§ A (1) |
VÁLTOZÁS |
Egyéni cég -> megszűnt a korlátlan mögöttes felelősséggel működő minősítés az egyéni cégek esetében |
E törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti. |
| 10.§ (5), (6) |
ÚJ |
IFRS szerint összeállított konszolidált beszámolót csak IFRS minősítéssel rendelkező könyvviteli szolgáltató (könyvelő, könyvvizsgáló) állíthatja össze, valamint könyvvizsgálatára kizárólag IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló választható meg |
Azon vállalkozó esetében, amely a (2) és (3) bekezdés alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját – e törvény, valamint a külön jogszabályok könyvvizsgálatra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően – jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére megbízás, ha a kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) rendelkezik IFRS minősítéssel.
(6) Az (5) bekezdés szerinti vállalkozó a 151. § (1) bekezdésének alkalmazása során köteles gondoskodni arról, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését olyan személy végezze, aki
a) IFRS regisztrálási szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában, vagy
b) IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló.
|
| 11.§ (10) |
VÁLTOZÁS |
Üzleti év felszámolás, végelszámolás befejezése esetén |
Üzleti év a vállalkozó felszámolása, végelszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a felszámolás, a végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárása kezdő időpontját megelőző napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak. Amennyiben a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év az erről szóló végzés jogerőre emelkedésének a felszámolási, a végelszámolási eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által – az (1)-(3) bekezdés szerinti feltételekkel – az üzleti év végeként megjelölt napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak. |
| 20.§ (4) |
VÁLTOZÁS |
USD könyvvezetés értékhatártól függetlenül választható, ugyanúgy mint az EUR-s könyvvezetés |
A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően, bármely vállalkozó euróban vagy USA dollárban készítheti el éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót, illetve az USA dollárt jelölte meg. A vállalkozó – az (5) bekezdésben foglaltak alkalmazását kivéve – e döntését legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja. |
| 21. § (6) |
ÚJ |
Saját tőke évközi megállapítása közbenső mérleg alapján (Gt. Tv szabályozásához igazítva) |
Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített (1)-(5) bekezdés szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. |
| 39.§ 2a) |
ÚJ |
Osztalék kötelezettség rendezése eszközátadással |
Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. |
| 40.§ (4) |
VÁLTOZÁS |
Átváltozó kötvény (Ptk. 39.§; az alaptőke feléig kibocsátott névre szóló kötvény, ami objektív feltétel bekövetkezése esetén részvénnyé alakul) |
Átváltoztatható és átváltozó kötvény részvénnyé történő átalakítása során a jegyzett tőke (alaptőke) emelését a kötvénykibocsátás miatti kötelezettség terhére kell végrehajtani az alapító okirat, az alapszabály előírásainak (módosításának) megfelelően, a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával. |
| 1. sz mell |
MÓDOSÍTÁS |
Átváltoztatható és átváltozó kötvények - Hosszú lejáratú kötelezettségek 2. sorszámú sor megnevezése kiegészült! |
|
| 1. sz mell |
MÓDOSÍTÁS |
Rövid lejáratú kölcsönök - ebből: az átváltoztatható és átváltozó kötvények - Rövid lejáratú kötelezettségek 1. sorszámú sor megnevezése kiegészült!
|
|
| 47.§ (10) |
PONTOSÍTÁS |
Eszköz bekerülési értékének korrekciója a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbözetével |
Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték- alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné. |
| 60.§ (4) |
KIEGÉSZÍT |
Devizás tételek értékeléséhez választható az MNB devizaárfolyamon kívül az EKB devizaárfolyam is |
(4) A valutakészletvaluta készlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (a továbbiakban együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség (1)-(2) bekezdés szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát – a választott – hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. |
| 60.§ (5) |
KIEGÉSZÍT |
Devizás tételek értékeléséhez választható az MNB devizaárfolyamon kívül az EKB devizaárfolyam is |
(5) A (4) bekezdésben előírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, illetve a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán (– ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján), -, a választott hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett deviza devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamándevizaárfolyamon forintra átszámítani. |
| 73.§ (4) |
PONTOSÍTÁS |
Értékesítés nettó árbevétele értékének korrekciója a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbözetével |
Az értékesítés nettó árbevételét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték- alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alapján az értékesítőnek az értékesítésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában az értékesítés nettó árbevétele módosításaként nem szerepeltetné. |
| 77. § (2) |
KIEGÉSZÍT |
Egyéb bevételek kiegészítése a behajtási költségátalányokkal |
Az egyéb bevételek között kell elszámolni:
a) a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket,
b) a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések összegét,
|
| 78.§ (8) |
PONTOSÍTÁS |
Költség, ráfordítás értékének korrekciója a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbözetével |
A (3)-(4), illetve a (6) bekezdés szerint – jellegének megfelelően – elszámolt költség, ráfordítás értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték- alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alapján a szolgáltatást igénybe vevőnek az igénybe vett szolgáltatásra tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a szolgáltatás igénybe vétele miatti költség, ráfordítás értékének módosításaként nem szerepeltetné. |
| 81.§ (2) b.) |
KIEGÉSZÍT |
Egyéb ráfordítások kiegészítése a behajtási költségátalányokkal |
a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések összegét;
|
| 91.§ (b) |
KIEGÉSZÍT |
Átváltozó kötvények számának és névértékének bemutatása a kiegészítő mellékletben |
Kiegészítő mellékletben be kell mutatni: részvénytársaságnál a kibocsátott részvények számát és névértékét részvény típusonként (fajtánként) csoportosítva (ezen belül külön feltüntetve a tárgyévben kibocsátottakat), továbbá a kibocsátott átváltoztatható és átváltozó kötvények számát és névértékét; |
| 117.§ (1) |
VÁLTOZÁS |
Konszolidációs kötelezettség értékhatárának változása |
Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg 27005400 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel 40008000 millió forintot,
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.
|
| 155.§ (3) |
VÁLTOZÁS |
Könyvvizsgálati kötelezettség értékhatárának változása |
Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200300 millió forintot, és
b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
|
| 155. § (5a) |
ÚJ |
Könyvvizsgálatra kötelezettek körének bővülése |
A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti – köztartozása van. |
| XIII |
ÚJ |
Országos Számviteli Bizottság |
|
