Alvállalkozói teljesítmények

Mikor beszélhetünk alvállalkozói teljesítményről? Milyen a jó kimutatás, mit tartalmazzon? Mi támassza alá az alvállalkozói számlát?

 

Ilyen és hasonló kérdések megválaszolásában szeretnénk alábbi rövid összefoglaló anyagunkkal segítséget nyújtani.

 

A számviteli nyilvántartások kialakításakor, a folyamatos könyvvezetés során törekedni kell arra, hogy előállíthatók legyenek a jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelő adatok. Az alvállalkozói teljesítmények fogalmát külön a számviteli törvény nem rögzíti, értéküket az anyagjellegű ráfordítások, eladott (közvetített) szolgáltatások között kell kimutatni, az éves beszámolóban az eredménykimutatásban ilyen elnevezésű soron kell bemutatni.

 

A számviteli törvényben a közvetített szolgáltatásoknál előírtak szerint az alvállalkozói teljesítmények esetében is a gazdálkodónak az általa vásárolt szolgáltatást változatlan formában kell értékesítenie. A változatlan forma, lényegében azt jelenti, hogy a vállalkozás

 

• vagy anélkül, hogy bármilyen további (saját) szolgáltatást hozzáadna az igénybevett alvállalkozói teljesítményhez továbbszámlázza megrendelője felé a felmerült költséget (nem feltétlenül ugyanazon az áron),

• vagy beépíti saját szolgáltatásába és az így létrejött teljesítményt állítja számlába.

 

Mindkét esetben az alvállalkozói teljesítmény  elkülöníthető ráfordításként mutatandó ki. Amennyiben a törvényi előírásoknak megfelel a szerződéses háttér és az erről készített nyilvántartás az alvállalkozói teljesítményekkel szemben támasztott kritériumoknak történő megfelelést segíti, a felmerült ráfordítás alvállalkozói teljesítményként kezelhető (ellenkező esetben igénybevett szolgáltatás, egyéb szolgáltatás, melyek az iparűzési adó számításánál nem vehetők figyelembe, mint csökkentő tételek).

 

Az alvállalkozói teljesítmények esetében a megfelelő nyilvántartás kialakítható úgy is, ha ún. költséghelyenként vagy munkaszámonként rögzítik a felmerült bevételeket és ráfordításokat, így azokat költséghelyenkénti lekérdezéssel összesíteni lehet. A munkaszámok azonosíthatnak egyedi projekteket is, így több alvállalkozói teljesítmény esetén is biztosított az egyedi hozzárendelés és bármikor lekérhetők a projekttel kapcsolatosan felmerült bevételek és ráfordítások. A nyilvántartással szemben támasztott legfőbb követelmény az egyedi megfeleltetés.

 

Mikor beszélhetünk alvállalkozói teljesítményekről? Akkor, ha

 

• mindkét féllel, azaz mind a megrendelővel, mind az alvállalkozóval írásban szerződést kötöttek

• a szerződések típusa: vállalkozási szerződés

• a megrendelővel kötött szerződésben rögzítették a közvetítés lehetőségét, alvállalkozó igénybevételét

• a számlából kiderül a közvetítés ténye

• az alvállalkozói teljesítmények beépülnek a megrendelőnek nyújtott szolgáltatásba vagy saját teljesítmény hiányában az alvállalkozói teljesítményt számlázzák tovább a megrendelő felé az alvállalkozói szerződések a megrendelésekhez egyedileg hozzárendelhetők, erről tételes kimutatást vezetnek

 

Alvállalkozói teljesítmények számlázott értékét alátámasztja

 

• a szerződés

• a teljesítés megvalósulását igazoló dokumentum (teljesítési igazolás)

 

A teljesítési igazolásokra vonatkozóan sem tartalmi, sem formai követelmények nincsenek rögzítve az egyes adótörvényekben. A társasági adótörvény 3. számú melléklete 4. pontja utalást tesz a 200 ezer Ft-ot (áfa nélkül) meghaladó szolgáltatások ellenértékének társasági adóalap növelő tételként történő beállítására, abban az esetben, ha egyértelműen megállapítható, hogy az nem a vállalkozási tevékenység érdekében merült volna fel. A teljesítés igazolás azt a célt hivatott szolgálni, hogy bizonyítsa a szolgáltatás megvalósulását, azt hogy a ráfordítás a vállalkozás érdekében merült fel, és nem utolsó sorban azt, hogy mindkét fél által elfogadott teljesítményről van szó.

 

 

Jogszabályban rögzített definíciók és jogforrások

 

1990. évi C. tv. a helyi adókról

32.  alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ide értendő annak a – közvetített szolgáltatásnak nem minősülő – szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette;

 

2000. évi C. törvény a Számviteli törvényről

3.§ 4. 1.  közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható;

 

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről

Ptk. 389. §  Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.